A Bölcsesség új lehetőségei, a Világ leírásának hétköznapi megértése
A bölcs és a gyerek elválaszthatatlan! A gyermek és a szeretet egymás nélkül értelmezhetetlen! A mindent átható szeretet egyszerre bölcs és gyermekien tiszta. Adj mindig tisztaságot szeretetet bölcsességet Magadból Mindenki számára
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
A Három Idő és a Tíz Irány
Lépésről lépésre megfejthetők a mindenség titkai. De sohasem, mint egyén jutunk hozzá az információkhoz, hanem egy forgatókönyv szerint türelem és kitartás eredményeként eszmélünk rá olyan összefüggésekre, melyek tovább gördítik lelkünk köveit, az élet megfejtésre váró mozgó nehézségeit!
Jelenlegi korunkat a Káli Jugának mondják, de azt hiszem nem ennyire egyértelmű a helyzet!
A Földön minden a tervek szerint alakul, s ha „nagy bizalom alakul ki” a Teremtő irányába, akkor megláthatjuk azt, hogy az események jó úton járnak!
Rengeteg ember –ezt még megszorzandó nem is egy –elképzelési terve lát napvilágot nap, mint nap. S a rendszer, zökkenő mentesen működik tovább, nem lehet az események útjába állni, hogy hohó, álljunk csak meg, ezt itt nem értem!
Felgyorsult a világ, felgyorsultak az események! Gondolnánk, de valójában semmi sem gyorsul, inkább összetettebb lesz!
Egyszerre döbbenetes, magasztos, csodálatos, félelmetes! Természetesen egy ember elméjével, felfogva ilyen csak. A SHOW NAK mennie kell tovább!(Queen).
Ahogy megfigyeljük az eseményeket, azt tapasztaljuk, nem könnyű annak összetettségének játékszabályaira rálelnünk. Hogy mint Pénelopé, a zajló élet fonalát elkapva, az események menetét, nyomon követve, megértsük mi is történik a világban!
Teljesen biztos, mindannyin tudjuk, hogy nem könnyű a feladat, de valahogy úgy alakulnak a dolgok. hogy soha sem adjuk fel annak vizsgálatát, hogy megértsük mi is történik bennünk és rajtunk kívül! Ez így eléggé nagyképűen hangzik, hiszen még a közelében sem járunk az igazságnak, de tény nem is vagyunk olyan messze tőle, mint ahogyan azt képzeljük!
Két lehetőségünk van, hogy milyen úton indulunk el a magyarázatok megfejtése nyomán- így belevágva a közepébe!
Hagyatkozhatunk jelenlegi kultúránk tudományos elképzeléseinek halmazára, s ezeket továbbgördítve „tényeket tényekkel ütköztetve” kialakíthatunk egy elméletet, ami megfelel jelenlegi állapotunknak, vagy segítségül hívjuk a régmúlt ismeretanyagát, s megpróbáljuk annak összefüggéseit aktualizálva, időszérűsíteni, pontosabban megújítani örökérvényű meglátásaikat.
Az egyik-, ami a jelenlegi megoldásainkat, tudományos eredményeinket illeti-, olyan megoldást sugall, hogy az anyag a kiinduló pont, s ennek törvényszerűségei adják majd meg a feladatunk megoldását!
A másik – az erősebb, hosszabb, régebbi gyökerekkel rendelkező bölcsességeket alapul vevő lehetőség- hogy a mindannyiszor visszatérünk a már feltárt igazságok meglátásaihoz! Ez azért is lenne jó, hiszen természetes módon, folytatása lehetne ez, az élet amúgy is nyilvánvaló folytonosságának. Ez a folyamat az, ami természetesen történik velünk! Téglát téglára, ismeretet ismeretre építve alakítjuk ki időszerű véleményünket, s ezzel azt a felépítési modellt követjük, melyet a természet alkalmaz! Legyünk hűek múltunkhoz, eddigi elért eredményeinkhez, megkülönböztetés nélkül!
Vissza az eredeti felvetésünkhöz nézzük meg mi is a három idő és a tíz irány!
Hosszú fejtegetéseket mellőzve, arra kell rájönnünk, hogy létezik az emberiség bölcseletében olyan rendszer mely összetett módon magyarázatot ad minden kérdésünkre! Nem olyan hebehurgya módon, ami azonnal az eredményt akarja kicsikarni, hanem úgy ami építkezésünk rendszerébe pontosan beleillik!
A három idő!
Múlt jelen, jövő!
Olyan fogalmaink melyeket nem igazán vettünk górcső alá, inkább- mivel készen kaptuk őket –megszokásból teljesen egyszerűen elfogadtuk! Az azonban egyértelmű, hogy mivel ő is a jelenségvilág szülötte, neki is vannak törvényszerűségei! Mik ezek?
Egyértelmű például az a furcsa jellegzetesség, mi szerint ők hárman, csak így együtt értelmezhetőek! A jelen életünk a múltban kezdődött el (valamikor?), jelen pillanatban is tart, s a folyamatos halad a jövő irányba! Központi helyen a jelen áll, a megfoghatatlan pillanat, ami az égő gyújtózsinór állandóságával állandó! A jó példa sokat segít a feladat megoldásban! Előtte a még nem égő zsinór, mögötte a már nem égő rész, s úgy mozog mintha ennek értelme volna, s elképzeléseink szerint, majd valami nagy durranás következne be!
Ez a példa jelenlegi korunk beazonosító lehetősége inkább, de elképzelhető, hogy a bölcsek is tudtak olyan példákat felhozni, melyek megvilágosítóak lehetnek!
Az idő a legnagyobb misztérium, az egyik legősibb incselkedője az emberi kultúrának, hiszen minden korban megpróbálták megfejteni működését!
Múlt, jelen, jövő!
Egy Szent Hármasság!
Az Atya a Fiú és a Szentlélek!
Talán ez a hármasság vezet minket megoldáshoz!
Minden, aminek jelene van, rendelkezik előélettel, s lesz jövője is!
A Függő keletkezés Kiváló Példája! Mint minden!
S csatlakozik a Tíz Irányhoz is!
Idő és tér! A két végtelen megfoghatatlan testvér!
De térjünk vissza a bölcseletek földjére, hogy ráleljünk kiinduló pontunkra, megfejtésünkre!
Mint mindig, most is induljunk ki, Hermész Triszmegisztosz Smaragd Táblájának törvényeiből!
Ez egy olyan többszintű útbaigazító „tábla”, mely megoldást nyújthat!
„Ahogy fent, úgy lent!” Szól a második törvény”!
Amilyen kicsiben, olyan nagyban!
A Kozmosz lekicsinyített mása az ember!
S mint minden, Ő, az idő is rendelkezik mindhárom megjelenési testével, hasonlatosan az emberhez, ami segíti a beazonosítást!
Tehát ugyan úgy ahogy az embernek is van testi, érzelmi, s tudati lenyomata, ugyan így lennie kell a törvény értelmében minden dolognak mely a jelenségvilágban megfigyelhető ilyen hármas rétegződésének!
Test, legfontosabb, központi alapja, legfőbb teherhordozója a gerinc! Jelenlegi kultúránk ennek megfelelő alappillére gerince, az, ami az események középpontjában áll, nem más mind az idő! Határidők, születések- halál, munka –szabadidő, pontos naptárak, pontos és fontos órák, napok hónapok évek! Annyira behódoltunk ennek a megfellebbezhetetlen nagyúrnak, hogy még meg is öregszünk s el is múlunk miatta mi, az Örök Istennek Fiai!
Ez egy másik felvetés kibontása lehetne, de tény még senki sem találkozott egy 102 éves kisfiúval!
Érzelmeink központi eleme jellegzetessége, gerince, az állandótlanság! Jönnek, mennek zavaró érzelmeink, jók, rosszak, semlegesek, említésre érdemesek, s érdemtelenek!
S ami az alapot, a tudatot illeti, tudat testünk lényegi tulajdonsága az idő viszonylatában a gerinc szintjén a finom anyagi szentháromságunk az Ida Pingala és a Szusumma!
- Az Ida és a Pingala a két fő finom anyagi csatornánk, melyeken keresztül energiák (a Nap az erőteljes, s a Hold mind lenyugtató) mozognak testünkben a gerincet folytonosan megkerülve! A Szusumma ugyanezen a szinten a gerincet képviseli!
Ez adja meg a gerinc teljességét! Mindig előre mutat, alulról felfelé. A múltból a jövő felé, a jelenben! Spirális alakban egymást keresztezve függő módon veszik körül az Ida és Pingalá!
- Mind érdekességet érdemes itt megjegyezni, hogy Hermész Triszmegisztos idejében a gyógyítás szimbóluma volt ez a jel, míg a mai időkre a gerincet (A Szusummát) körülvevő egyik minőség (valószínűleg a Hold minőség, ami nyugtat, csendesít), eltűnt a „Gyógyszergyárak, gyógyszertárak ábrázolásai szerint. Talán mert az ágaskodó kígyó már nem kiegyenlítő párját keresi, hanem az csupán anyagi megfelelőjére, a kígyóméregre, mint központi gyógyító anyagra asszociál!
Az emberi test csakra rendszerének kezdetén,– az első, vagy tőcsakránál- még minden pontjuk közös. A megszületés után – melyet az első csakra szimbolizál, elindul az események tánca! A kígyóként egymást követően, tekergő finom anyagi energia pár minden csakránál találkoznak, egymással szemben, felváltva, hol érzelmi, hol akarati oldalon! Egyáltalán, ahogyan a tudat testben mozognak az energiák, az jelenségek táncát mutatja be a Mindenségben!
Itt kell megjegyezni, hogy az idő jellemzően csak a jelenségvilágra vonatkozik! A Mindenségre az időtlenség az állandóság a Most jellemző! Tehát csak Szusumma, csak áramlás, csak időtlen állandóság az, ami mindennek, így az embernek, a Földnek, s a Kozmosznak jellemzője, természetesen szétválasztás nélkül!
Szint úgy a Tíz Irány is csak a fizikai világra jellemző! Azonban mivel ez is testi megjelenéseket mutat, ezért ahogy mondják a Lélek 10 lehetőségét, tíz test elhagyási útirányát mutatják be nekünk!
Melyek ezek?
A Lélek a testet a tíz testnyíláson keresztül tudja elhagyni!
Két fül, két orrnyílás, két szem, egy száj, egy ivari nyílás, egy végbél!
S a tízedik irány a Korona csakra,
- szintén fontos, hogy ezt a különféle vallási rendszerek a korona csakra melyik részére teszik! A Tibeti Buddhizmus 8 ujjnyira az eredeti hajvonaltól jelöli, az Indiai hitvilág oda, ahol mi nyugati emberek a „fejünk lágyát” várjuk, hogy benőjön!
Melynek jelentősége abban áll, hogy ezen keresztül nem az anyagi világban születünk ujjá. S így nem sérül sem a Mőbiusz elv, sem a matematika tízes számrendszere, tízes ismétlődése sem!
A további, ebből a kiindulási pontból gyökeredző megismerések, ezek alapos kibontásából következnek, melyek megmutatják nekünk a Minden Egy, s a Semmi Sem Maradhat Titokban Elvét!
Az idő és a tér, a Mőbiusz szalag két oldala!
A megvalósult világ alapdinamikájának kiinduló modellje!
Amennyiben, így egyszerre vizsgáljuk Őket, az emberiség alapkérdéseinek tekinthetjük kettejük viszonyát! A szalag érdemi, eseményeket látszólagosan elválasztó „része”, az a bizonyos „töréspont”, amelyre mindig is kíváncsiak vagyunk, csupán egy kivűl álló szempontjából azonosítható be! A töréspont, a változás az, ahogy a szalag csavarodik, hogy a szalag épp melyik oldalán haladunk, csupán egy más szemléleti pontból adja, adhatja meg nekünk azt a megkülönböztető válasz, amit mindig is várunk tőle!
A szalag misztériuma ebben rejlik!
Ez adhat nekünk információt az időről és térről!
A szalag kifejezés, csupán egy külső szemlélő helyzetéből magyarázható! Hiszen a szalag önmagába történő visszafordulása és csatlakozása egy olyan pozíció, mely annak, aki rajta van nem azonosítható be! Eredménye csupán annak mond valamit, aki a működő rendszer minden elemét egyszerre látja! Csak kívülről tudja ezen elemeket beazonosítani, s működve látni az egész modellt!
A szemlélő szabadságfoka az is, hogy a vélt törésponthoz, helyzetéhez, távolságához képest, fog-e változni mindenkori pozíciójában! A külső szemlélő a vélt töréspontot úgy is tudja manipulálni, hogy állandó távolságban marad a szalagon járótól, s azt mind egy motort feltételezve mozgatni tudja magát a töréspontot is. A statikusan állandónak látszó út, a rajta közlekedőnek jelenti csak a környezet állandó változását” hol bent, hol kint”! A kívülállónak, a játék megfigyelésének lehetősége az gyönyörűséget, számára semmi nem változik”!
Pontosan követni a változásokat, s azt, hogy a szalag bejárása milyen állapotban van, csupán az úton járó számára érdekes. Tapasztalata teljesen egyéni, senki által nem beazonosítható rajta kívül! Csupán Ő tudja mi minden változott, kezdeti helyzetéhez képest!
Mi az mit „bejárt”, Mi az, ami az Ő személyes tapasztalata!
A „külső szemlélő”, aki a szalagon kívül marad, tapasztalatában jóval teljesebb! Látja magát a teljes egységet, a saját és az úton járó minden lehetőségét. Megfigyelheti a „lehetséges következő lépéseket, szemlélője, s nem megítélője az egész cselekménynek! A folytonosságot tapasztalja meg, s mivel nem befolyásolja az eseményeket, ezért pártatlan marad minden eseménnyel kapcsolatban!
Mondhatnánk ez egy igazi „Isteni nézőpont”!
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Mai: 8
Tegnapi: 3
Heti: 16
Havi: 11
Össz.: 8 929
Látogatottság növelés
A Bölcsesség új lehetőségei, a Világ leírásának hétköznapi megértése - © 2008 - 2024 - aszentgral.hupont.hu